Szívelégtelenség halál

T-k[ szerkesztés ] Tabletták vagy Toxinok — Túl sok gyógyszer bevétele öngyilkossági szándékból vagy tévedésből, illetve mérgező anyagok bejutása szívelégtelenség halál szervezetbe a legváltozatosabb okokból SzívTamponád — A szívburokban felgyülemlő folyadék, amely lehet gyulladásos exudátum vagy a szív sérüléséből származó vér összenyomja a szivet és akadályozza működését Túlnyomásos szelepes légmell — A mellhártya lemezei között minden belégzéssel egyre szaporodó levegőgyülem összenyomja a tüdőt, akadályozza a tüdőkeringést, emellett kitolja normál helyzetéből a szívet és megtöri a nagy ereket Trombózis Szívinfarktus — Szívroham Tromboembolizáció — A tüdőverőér fő- vagy mellékágainak eltömődése a vénás rendszerben keletkezett, és onnan leszakadt vérrög által Pulmonális embólia Trauma — Károsító fizikai behatás Diagnózis[ szerkesztés ] A szívmegállás a klinikai halál szinonimája.

A szívmegállást klinikailag rendszerint a tapintható pulzus hiánya alapján diagnosztizálják. A diagnózis ezen módjának pontatlansága miatt bizonyos szakmai testületek, mint például az "European Resuscitacion Council" ERC Európai Reszuszcitációs Tanács leértékelte ennek a módszernek a jelentőségét.

A "Resuscitatation Council" UKaz Egyesült Királyság Reszuszcitációs Tanácsa, az ERC szívelégtelenség halál az "American Heart Association" Amerikai Szív-egyesület [16] javaslatának megfelelően azt javasolta, hogy a módszert csak speciálisan képzett és gyakorlott szívgyógyász szakemberek használhassák, de ilyen esetekben is szükség van még más jelek figyelembevételére, mint például az agonizáló légzés [17] szabálytalan, kapkodó.

• 165 95 vérnyomás
• Dohány és magas vérnyomás

A keringés észlelésére különböző más módszereket is javasoltak. Ezen jelek szívelégtelenség halál tartozónak vették a köhögést, a kapkodó, görcsös légzést, a bőrszínt, az izomrángásokat és a mozgást.

Szívelégtelenség

Tekintve, hogy a szívmegállás vezető oka a szív vérellátásának elégtelensége iszkémiás szívbetegségkomoly erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy népszerűsítsék az egészséges táplálkozásta testmozgástés visszaszorítsák a dohányzást. A szívbetegségek kockázatával bíró páciensek esetében szükség van bizonyos jellemzők fokozott orvosi figyelemmel kísérésére, ilyenek a vérnyomás karbantartása, a vér koleszterol szintjének csökkentése, és egyéb orvosi kontroll- és terápiás tevékenységek.

Ezzel beindul egy előre kidolgozott intézkedési terven alapuló, szervezett, összehangolt és begyakorolt, komplex és gyors eljárás végrehajtása a veszély elhárítására. Kiterjedt kutatások kimutatták, hogy az általános osztályokon elhelyezett páciensek állapota akár már szívelégtelenség halál órával, vagy néhány nappal azelőtt romlott, mielőtt a hirtelen szívmegállás bekövetkezne. Erre válaszul, sok kórház az állandó személyzet számára fokozott képzést vezetett be.

Ezen túlmenően szívelégtelenség halál specialisták munkacsoportjait hatékonyabban kezdték használni, hogy javítsák már az osztályokon elvégezhető beavatkozások szintjét.

Akut szívelégtelenség: halál előtti tünetek

Ehhez hozzátartozik egy állandóan készenlétben tartott és ellenőrzött speciális eszköz- beleértve defibrillátort és gyógyszerkészlet is. Sürgősségi munkacsoportok. Feladatuk a betegségük akut fázisában kezelni a pácienseket a szívmegállás megelőzése érdekében. Kritikus esetek kezelésének külső segítői.

Emellett elősegítik az információáramlást és a kapcsolattartást a különböző szintű intenzív részlegek és az általános kórházi osztályok között. Ez rendkívül fontos, mivel számos tanulmány kimutatta, hogy a kritikus esetek kezelésére szolgáló környezetből kikerülő páciensek jelentő százalékának állapota gyorsan rosszabbodik, és visszavételük válik szükségessé.

A külső segítők támaszt jelentenek a kórházi szívelégtelenség halál személyzetének abban, hogy ez elkerülhető legyen. Beültethető cardioverter defibrillátorok[ szerkesztés ] A további szívmegállási esetek megelőzésére szolgáló szívelégtelenség halál alapú eljárás a beültethető implantálható cardioverter-defibrillátorok ICD használata. Az eszköz beültethető a páciensbe és azonnali defibrillátorként működik aritmia esetén.

Cardiopulmonáris reszuszcitáció[ szerkesztés ] A cardiopulmonáris reszuszcitáció CPR kritikus szakasza a szívmegállás kezelésének. Olyan gyorsan kell elkezdeni és olyan kevés időre kihagyni, ahogy az csak lehetséges. A CPR eredményességében a legnagyobb eltérések a mellkasi kompressziók a mellkasra kifejtett nyomások kivitelezésének módjában mutatkoznak.

Akár a halált is jelezheti ez a pár tünet Akár a halált is jelezheti ez a pár tünet

A légcsőbe bevezetett csőnek trachealis intubatio nem volt különösebb szerepe a szívmegállás utáni túlélési arányban. A klinikusok megkülönböztetnek defibrillálható sokkolható és nem-defibrillálható nem-sokkolható szívmegállási eseteket azon az alapon, hogy van vagy nincs kamrai fibrilláció, vagy pulzus nélküli kamrai eredetű szapora szívritmus tachycardia. A sokkolható szívritmusokat kezelik CPR-val és defibrillációval. A legtöbb kórházon kívüli szívmegállás szívinfarktust szívrohamot követően alakul ki, és kezdetben kamrai fibrillációs ritmussal jelentkezik.

A páciensek így általában jól reagálnak a defibrillációra, emiatt ez az eljárás vált a beavatkozások központi elemévé. Ezen túlmenően, egyre szélesebb körben használatosak a nyílt hozzáférésű defibrillátorok.

Ma már méltatlannak tűnő csend övezte William Shakespeare halálát

Ehhez hozzátartozik az automata külső defibrillátorok elhelyezése nyilvános helyeken, valamint a környezetben dolgozók kiképzése azok kezelésére. Ez lehetővé teszi a defibrilláció alkalmazását a sürgősségi szolgálatok kiérkezése előtt, ami kimutathatóan növelte a túlélési esélyeket. Bizonyos defibrillátor típusok még a CPR-nál alkalmazott mellkasi kompresszió minőségének visszajelzésére is alkalmasak, amivel bátorítják az újraélésztést végző személyt arra, hogy elég erősen nyomják a páciens mellét ahhoz, hogy ténylegesen biztosítsák a vérkeringést.

GESZTI PÉTER ÉS LOTFI BEGI feat. PRESSER GÁBOR ÉS KÁTÉ: EMBERTELEN DAL'22

Gyógyszerek[ szerkesztés ] A gyógyszerek, jóllehet szerepelnek az útmutatókban, nem javították a szívmegállás után a páciensek túlélését. Az alkalmazott gyógyszerek közé tartozik az adrenalin epinephrineaz atropin és az amiodaron Cordarone. Ezen gyógyszerek vizsgálata azonban csak a kórházon kívüli szívmegállásos esetekre terjedt ki.

Ezt az eljárást nevezik terápiás hipotermiának. Az első vizsgálatokat Európában végezték olyan egyéneken, akiket az eszméletvesztés után perccel reszuszcitáltak.

A vizsgálatban részt vevő páciensek spontán vérkeringése ROSC átlagban perc után indult be. A pácienseket egy 24 órás időszakasz folyamán hűtötték, amikor is a célzott hőmérséklet 32 °C volt.

Csupán a felét írhatta a VIII. A jelenkor nézőpontjából fiatalon érte a halál. A korabeli Angliában hatvan év felett egy ember már kifejezetten idősnek számított, így a világhírű drámairó a kor átlagának megfelelő hosszúságú életet élt. Halálának pontos oka a mai napig ismeretlen, noha számos spekuláció látott napvilágot ezzel kapcsolatosan. Szintén elképzelhető magyarázat halálára az arzén vagy a higanymérgezés, esetleg a túlzott alkoholfogyasztás szövődményei, de természetes okként felmerülhet az elhízás, a szívelégtelenség vagy a stroke is.

Ezeket az eredményeket Ausztráliában végzett párhuzamos vizsgálatok alátámasztották. Az utóbbi években szívelégtelenség halál beszámolók jelentek meg az ECMO eszközökkel végzett reszuszcitációkról.

Ez a következő kapcsolódási rendszert jelenti: Korai felismerés — Ha lehetséges a betegség felismerése azelőtt, hogy az a tényleges szívmegállás közvetlen szívelégtelenség halál eljutna, megelőzheti a páciensnél az eset bekövetkeztét. Különösen fontos az agy oxigénellátásának biztosítása, ami az idegrendszeri károsodások kivédését teszi lehetővé.

Ha a túlélési lánc egy vagy több fázisa kimarad vagy késik, a túlélési esélyek jelentősen csökkennek. Ezeket a protokollokat, mint eljárásokat gyakran egy Kék Kód jelzés indítja el, amely általában a szívmegállás közvetlen veszélyét, vagy annak hirtelen bekövetkeztét jelzi, vagy súlyos légzési elégtelenséget jelent.

A gyakorlatban azonban a Kék Kódot gyakran alkalmazzák az életre kevésbé veszélyes állapotokra is, amelyek azonban szívelégtelenség halál orvosi kezelést igényelnek. A fő meghatározó tényező a kezdetkor észlelt szívritmus.

A kamrafibrillációt vagy kamrai eredetű szapora szívverést mutató egyének túlélési esélye ször jobb, mint azoké, akiknél pulzusnélküli elektromos aktivitás, vagy aszisztólia áll fenn. Mivel a kórházon kívüli szívmegállás OHCA esetekben a halálozási arány magas, több programot is kifejlesztettek a túlélési arány javításának érdekében.

Jóllehet a kamrai ventricularis fibrilláció esetében a halálozási arány magas, a defibrillátorral történő gyors beavatkozás magas pulzus lelki okai a túlélési arányt. Sajátosan azok a páciensek, akik hipotermiát szenvedtek el, magasabb túlélési arányt mutatnak, valószínűleg azért, mert a hideg védő hatást gyakorol a létfontosságú szervekre a szöveti hipoxiával oxigénhiánnyal szemben.

• Legjobb szakácskönyvek a szív egészségéért
• Női egészségügyi kormány szívroham

A túlélési arány, ha a szívmegállás valamilyen mérgező anyag toxin hatására következett be, nagyban függ attól, hogy sikerül-e beazonosítani a toxint, és időben alkalmazni lehet annak ellenszerét antidotum. Az a páciens, aki szívinfarktust szenvedett el a bal koszorúérben keletkezett vagy elakadt vérrög következtében, kisebb túlélési esélyekkel rendelkezik.

Etikai, magatartási következmények[ szerkesztés ] Többen döntenek úgy, hogy életük végén inkább szívelégtelenség halál az agresszív gyógyító eljárásokat. Egy reszuszcitációt visszautasító személy az irányadó egészségügyi szolgálati irányelvek "advanced health care directive" lapján világossá tette, hogy szívmegállás esetén nem kíván cardiopulmonáris reszusztcitációt.