Fülvérzéses magas vérnyomás
NEFMI rendelet a fülvérzéses magas vérnyomás ellátás jogcímén az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozható homogén betegségcsoportok kódolási és besorolási szabályairól A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló A rendelet hatálya 1.
Szerző: ezerjofu márc 1, Hírek Nincsenek hozzászólások Belső vérzés esetén bár nincs szemmel látható vérzés, mégis nagyon súlyos következményei lehetnek, ugyanis a vér kilép az érrendszerből, és sokk fejlődhet ki. A testüregekben felgyülemlett vér által okozott nyomás szintén életveszélyes lehet. Ha a fejbőr sérül meg, gazdag vérellátásából adódóan bőséges vérzés lép fel, ami azonban általában nem olyan súlyos, mint amilyennek gondolnánk.
Értelmező rendelkezések 2. NM rendelet a továbbiakban: R. A homogén betegségcsoportok létrehozásának részletszabályai 3. A HBCs homogenitása a variancia csökkenésével mérhető, oly módon, hogy minél nagyobb az elért variancia csökkenés mértéke, annál homogénebbek az új HBCs-k. Új HBCs-t akkor kell létrehozni, ha az esetszám mértéke és az esetek koncentrációja ezt indokolja. A súlyszám alapján megállapítható, hogy a egy adott HBCs ráfordítás-igényessége mennyivel alacsonyabb vagy magasabb az átlagköltségnél, b milyen a HBCs-k egymáshoz viszonyított költségigénye.
Általános szabályok, az osztályos ellátás során kezelt megbetegedés diagnózisainak meghatározása 5. A minősítéseket az osztályos ellátás jellemzői alapján kell megtenni.
A betegségkódok és minősítések nem lehetnek ellentmondásban az egyéb az ellátásról vezetett szakmai dokumentációkban leírtakkal sem.
E jelöléssel egy diagnózis jelölhető.
7 dolog, ami fülvérzést okozhat
Kitöltése kötelező minden olyan esetben, amikor a kórházi ellátásra egészségügyi szolgáltató beutalásával került sor. Amennyiben nem állítottak fel diagnózist, akkor a főtünetet, vagy problémát kell helyette kiválasztani. Csak egy diagnózis kaphatja ezt a minősítést. Ha több jelentős oka volt az osztályos ellátásnak, azaz egymástól függetlenül, párhuzamosan többféle megbetegedési folyamat is jellemezte az ellátott osztályos esetet, azt a megbetegedési folyamatot kell kiválasztani, amely leginkább felelős a ráfordításokért.
A kiválasztott fő megbetegedési folyamatnak a kódolási szabályok szerinti fődiagnózisát kell ezzel a fülvérzéses magas vérnyomás kódolni. Ezzel a minősítéssel kizárólag egy diagnózis jelölhető.
Az ápolást indokoló fődiagnózis és az ápolást indokoló fődiagnózis alapjául szolgáló betegség azonos is lehet. A kísérő megbetegedés ellátás során kezelt betegségnek minősül, kivéve a 6 bekezdésben foglaltakat.
A vérzés típusai
A kód feltüntetése a 2. A morfológiai kódok alkalmazása kötelező minden olyan esetben, amikor az ellátást indokoló fődiagnózis, vagy az ellátást indokoló fődiagnózis alapjául szolgáló betegség, vagy a kísérőbetegség vagy a szövődmény daganatos betegség, és a daganatos betegség igazolása a szakma szabályai szerint legalább kórszövettani vizsgálattal megtörtént.
A haláloki diagnózisok meghatározása 8. A klinikusi diagnózisok megadása minden esetben kötelező, a többi diagnózis csak boncolás esetén. A különböző diagnózis típusok kódolásának szabályai 9. Ezen megbetegedések akkor tekinthetők kezelt betegségnek, ha az ellátás során az adott betegségre legalább egy releváns vizsgálatot elvégeztek, vagy rendelkeztek a diagnózisra vonatkozó, más orvosi szolgálat által igazolt érvényes dokumentummal, és egy releváns terápiát alkalmaztak.
Ezeket a diagnózis típusokat kötelező rögzíteni, ha az adott ellátás következtében alakultak ki. Ez a szabály vonatkozik arra az esetre is, ha az adott ellátás során fülvérzéses magas vérnyomás nem került sor a létrejött szövődmény kezelésére, azt majd egy másik egészségügyi szolgáltató végzi. Az állapot leírását az ismeret szintjének megfelelően kell megtenni.
A kórházi ellátást indokoló fődiagnózis kapcsolata az alapbetegséggel és a fődiagnózis miatti szövődménnyel Ha a krónikus megbetegedés a szabályokban megfogalmazottak szerint kapcsolatban fülvérzéses magas vérnyomás a fődiagnózissal, akkor értelemszerűen rögzíthető alapbetegségként is a 3 — 4 bekezdésben foglalt szabályok szerint.
Mi a magas vérnyomás
A kórházi ellátást indokoló fődiagnózis, a fődiagnózis szövődménye és a fődiagnózis miatt végzett beavatkozások kapcsolata A bázisadatoknak minősülő beavatkozások listáját a 4. A besorolási tényezőnek számító beavatkozás kódolása során ezzel összhangban kell meghatározni és kiválasztani az ellátás tényleges szakmai jellegével összhangban a fődiagnózist.
Besorolási szabályok Az elő-főcsoportra magas vérnyomást kezelnek vagy nem vizsgálatokat követően az eseteket főcsoporthoz kell rendelni, majd a főcsoporton belül a megfelelő csoportot ki kell választani. A főcsoportba tartozik az adott szervrendszer minden megbetegedése, amennyiben az az adott szervrendszerre lokalizáltan jelenik meg. A fertőzéses eredetű megbetegedések, valamint a sérülések, mérgezések, daganatos betegségek önálló főcsoporttal is rendelkeznek, amelyekbe azonban csak a szisztémás, több szervrendszert érintő megbetegedések kerülhetnek.
Alacsony vérnyomásra
Nem megfelelő fődiagnózis választása esetén az elvégzett beavatkozás már nem besorolási tényező. A társult betegség minősítésének szabályai A súlyos társult betegség minősítésének szabályai Súlyos társult betegség lehet az a megbetegedés, amely a társult betegségnek számít az adott ellátási eset HBCs jellemzőinek tekintetében, és b ezen belül súlyos társult betegség minősítést kapott. Speciális besorolási szabályok Nem rögzíthetők önálló beavatkozás jelekkel azok az eljárások, amelyek minden esetben szerves részei egy másik eljárásnak.
Azaz a legnagyobb felső határnapú HBCs felső határnapját meghaladó időtartamból intenzív osztályon töltött napokra intenzív hosszúnap jár, a többi osztályos ápolásra hosszúnap.
Vér a fülből magas vérnyomás esetén. Daganatot jelezhet a vérző fül
A tényleges elszámolási csoport hosszúnapja szerint járó különbözet az eset lezárásakor kerül elszámolásra. A 6 óránál rövidebb SBO-n végzett ellátási események járóbeteg-szakellátásként számolhatók el. A sürgősségi csoportba tartozó esetet az összevonási és garanciális szabály alkalmazásakor esetenként egy ápolási nappal kell figyelembe venni.
A társult betegséges, az R. Ha a beteg nem részesült dializálási szolgáltatásban, akkor a besorolást a 2. Ebben az esetben a nagy értékű műtéti eljárás, valamint az azt megelőző ellátás önálló finanszírozási tételként számolható el az elszámolási szabályok figyelembe vételével. Ezt az értéket kell rögzíteni az osztályos eset további sorsa mezőjébe is, ha a továbbiakban műszív beültetésre vagy transzplantációra kerül sor.
Összevonási szabályok Ez alól kivételt jelent, ha a két aktív osztályos esemény között 30 napot meghaladó krónikus ellátásra került sor, b 8 az R. Az összevonás elvégzése során érvényesíteni kell a legmagasabb díj elszámolásának szabályát. Az ellátás naparányos díjjal kerül finanszírozásra. Az összevonás során nem kell érvényesíteni a 30 napot meghaladó krónikus ellátás esetén új aktív finanszírozási eset elszámolására vonatkozó szabályt.
Az ellátásokról minden hónapban részjelentést kell küldeni, amelyben rögzítendők az ellátás paraméterei. A kúraszerű ellátási események kezelése ebben a tekintetben is azonos a kórházi ellátási eseményekkel.
Az előadások a következő témára: "Vérzés, vérzéscsillapítás."— Előadás másolata:
Ismételt besorolást igénylő elszámolási szabályok az alkalmazás sorrendjében A társult betegséges rövid eseteket a minősítés nélküli HBCs-be kell besorolni. Az adatlapon a köztes kezelési napokon az előző felmérés eredményét kell feltüntetni. Záró rendelkezések EMMI rendelettel megállapított 1. EMMI rendelettel módosított 1. PDF 2.
